......Búcsú...Katától...

 Fel tett szándékom, hogy befejezem a blogot, mert csak nyűg az egész,nem zártam be, nem is tudom, és nem is töröltem...Egy -egy fotó... egy aktuális történetről...hogy most itt ülök is írok... szomorú apropója van...Nagyon hosszú lenne a történet, vissza kell mennem jó 15-20 évet, ezért inkább kicsit rövidebb leszek...Nem tudom jól összeszedni a gondolataimat se...de talán a lelkemnek jót tesz, hogy nagy vonalakban ki írom magamból.

Milyenek is vagyunk.... majd holnap írok, jaj már este nem írok rá, majd holnap...nem hívom majd... holnap...és ez megy hetekig.... és mi van ha nincs holnap?

Tavaly írta, hogy elveszett a kesztyű amit csináltam pár éve, írtam vissza hogy majd kap másikat...Olyan nagy szíve volt,ép ezért is szakítottam meg a mindennapos kapcsolatot, mert le irni sem tudom, mi mindent küldött ajándékba évekig... és csak igy tudtam lezárni, hogy ne küldjön annyi csomagot.laza maradt a kapcsolat messengeren és a facén írogatunk, nem napi szinten...

Mindig közbe jött valami fontosabb, így mindig hátrább került a kesztyű elkészítése...Gondoltam, idén elkészítem... el is készült... de megint ott a de...Újra megkötöttem... meg is dicsérte milyen szép, de nem tudta, hogy szülinapjára fogja megkapni...Most a  hónap végén lenne a szülinapja....De se szó se beszéd... elment örökre...és nem tudom elhinni, megérteni... Mióta ismertem, mindig beteg volt...

A facén mindenkinek írt, mindenhez hozzá szólt, egy színfolt volt, így feltűnt hogy mi lehet vele, gondoltam, megint rossz a gépe...Írtam ... nem reagált rá... tegnap akartam hivni telefonon, hogy rákérdezzek mi van vele, hogy ilyen nagy csend van körülötte. Tegnap hívott egy másik jó ismerős, hogy tényleg meghalt a Kata? mert a fia tette fel, én biztos többet tudok...nem tudtam...

hogy milyen lelkiismeret furdalásom van... azt el sem tudom  mondani...

Nyugodj békében Garami Kata!Búcsúzom Tőled!!

  

Egyetlen egy nap... születésnap/ Ernőkém 70 éves/...        és halál...Kata elment