"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2025. október 17., péntek

mára..

 

















Ma kellett vissza menni a bőrgyógyászhoz, ellenőrzésre,  kiszálltam, kimásztam a kocsiból, mondom Ernőnek olyan szép idő van és már olyan szépek a levelek menjünk már el holnap sétálni... Ebbe is maradtunk... A parkolóból a rendelőig alig tudtam elmenni, a táskámat is Ernő vitte... nem tudom mi lesz így...Az orvos kinyitotta az ajtót mosolyogva, na...NNné jöjjön...Megnézte amiket előtte leszedett, aa van itt még...és szó nélkül csinálta a dolgát, majd beszélgettünk, ő is mesélt a papájáról...Ő  egy ilyen orvos. Tegnap a házi orvos is ránézett a Ctre....úgy kellett kikönyörögni, hogy oda mehessek a rendelőbe, semmi jót nem mondott, sőt csak rosszat...A kertből nem tudtam feljönni előtte nap annyira  fáj... derekam, csipőm... vagy akármi... Ő ült én álltam, mondta menjek már közelebb hozzá, mert így nem tud megnézni, mondta mutassam meg hol fáj... odaütött, ruhán keresztül, az nem az amit én mondtam...és kész is volt a vizsgálat...Írt fel gyógyszert és yx napon menjek vissza...és legközelebb előbb kérjek időpontot...Van amikor sürgős.... nem tudhatom, hogy holnap hogy leszek...hogy leszünk...
Ez csak egy a sok közül... ami van...
Szép hétvégét és jó pihenést!!!

6 megjegyzés:

  1. Úgy utálom a tapló orvosokat😡én is jártam már így, alig álltam a lábamon, ül előttem a székben elterpeszkedve, majdnem lefolyt a székről, gasztroenterológus létére olyan volt, mint egy nagy mangalica disznó, tőlem egy méterre volt egy szék, de nem büfögte volna oda, hogy üljek le, jaaaa és ez egy fizetős/magán volt, 6 évvel ezelőtt 20000 ft első vizit, na soha többé hozzá.
    Pont lefotóztam neked az én októberkémet, hogy milyen piros, nem tudom ki fog e nyílni teljesen a virágja.
    Indul nekem is a krizantémok virágzása, alig várom, hogy kinyíljanak, nagyon szeretem őket.
    Jobbulást kívánok neked! Tudom régóta szenvedsz vele, hátha javulsz már. Ölellek.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira kivagyunk szolgáltatva nekik, amúgy is megalázó...Én nem szeretek vetkőzni orvosnál, de nem mondja senki, hogy ruhába megtudja mondani, hogy milyen a lábad, mennyire van megdagadva...messziről megmondja mi a bajod.Régen is volt röntgen is, de azért a doki is megnézett..Tudom most van Ct és Mr... de nem mondanak semmit....Ez a rengeteg fájdalom agyilag is tönkre tesz, most még meleget is mondanak... már fél kettő és itt ülök, még nem aludtam, annyira fáj van...Alig vártam, hogy már jövőre legyünk, márciusba, akkor lehet állítólag már komolyabb gyógyszereket, terápiát felirni...Erre, csúsztunk, még egy cT kell majd jövő nyára vagy ősszre...

      Törlés
  2. Az egészségügy az emberek számára egy végtelen kiszolgáltatottság. Akkor megy oda az ember, ha baj van. Sokszor találkozik ilyenkor az ember a saját korlátaival.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem dühít, hogy nem várja meg , amíg elmondod, mit érzel, hol és hogy fáj pl...Egyszerűen belém fojtja a mondandóm...Hadarja amit megtanult,tornázni kell, sétálni úszni, menni... nem tudok sok esetbe zoknit se húzni..Tudom van zokni húzó is, de azt meg a szép sarkantyúm miatt nem is lehetne...az tud még igazán fájni nem tudok menni, mert annyira fáj... nem tudok bicajozni ,szobabicaj se opció, mozsár lett a térdem tőle...Nem egyszerű... és úszni se...és folytathatnám... de nem hallgat meg...és ez által elbeszélünk egymás mellett.

      Törlés
  3. A virágaid meseszépek!
    Az orvosokról sokat lehetne mesélni! sajnos az utóbbiból van több itthon! A normálisabbak is belefáradnak lassan ebbe az őrületbe, amiben rendelniük kell. Nem mentség számukra! Mi is fáradtak, túlterheltek voltunk anno, óriási terheket cipeltünk a vállunkon, de mi lett volna, ha a gyerekeken vezettük volna le. Mosolyogni kellett és kedvesnek lenni, ha belül bármi fojtogatott bennünket.
    Jobbulást kívánok neked és szép hétvégét!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sajnos én is mesélhetnék még..és rajtam kivül mindenki... Mindenki találkozik ezzel a jelenséggel...
      Azt gondolom, ha igy viselkedtünk volna a vevőinkkel, anno,ugyan csak rajtunk maradt volna az árú...

      Törlés