levendulaszív...

A minta a facén tetszett meg, valaki mutatta. így kaptam kedvet hozzá, készült el egy kis rész hungarocell szívre, amit már mutattam, de a kis ördög nem hagyott, és újra neki fogtam, de most  előre megrajzoltam, mekkora is lesz a szív...Már ép kész is lettem, amikor újra felkerült a minta, most már készen...RP a tervezője... Nos én nem készítettem el az egész mintát, remélem nem követem el  rettenetes hibát...Már csak kettő bokor  levendula maradt meg.Rá jött a rengeteg eső... nem is részletezem...

Maradt még egy levendulatő, ami  ha  bontogatja színeit, inkább fehérnek tűnik, majd teljesen át vált halványkékbe...ha zacskóba ,szívbe, tesszük, semmi jelentősége nincs, hogy kék, vagy lila, vagy fehér...A kép színét illetőleg, a szobába sötétítő függöny  volt csak elhúzva , ilyen fotó lett... Nekem retrónak tűnik...A színek egybe olvadnak...és ettől érdekes, nekem tetsző.

Köszönöm a figyelmet, szép hétvégét, vigyázzatok magatokra ebbe a hőségbe,jó hűsölést, vízparton, vagy másutt...

Még...

 4   5  hónap telt el, és még mindig várom, hogy ki akarjon menni, vagy be, enni kér vagy inni, és már nem tudom kint van vagy bent... mindenhova kísér, útközben leveri Alexet, Hiányzik a kicsi lénye...Valahányszor benéztem a szobába, felkapta fejét és egy mia-elhangzott, hogy "itt vagyok",várt a wcé ajtónál, a zuhanyzó előtt...szaladt előttem, mögöttem, feküdt mellettem, rajtam, ült mögöttem...A hintaágy csak az ővé volt, szeretett alatta ,felette feküdni, de úgy feküdt rá, hogy hintázni tudjon...Keresett sírva... soha nem volt kint az utcán, nem tudta hogy a kerítésen át lehet mászni...és sorolhatnám, fára mászott,hozott be madarat, egeret, patkányt... vakondot a lába közt húzta, de látni kellett nekünk... de olyan kis ügyetlenke volt Félt a vihartól, széltől, dörgéstől, szilveszteri pukkoktól.....17 és fél év. nem kis idő......Három kutyát tanított meg, ki az úr a háznál/Vahúr, Maci, Alex/...Ő volt mindenbe az első.. 

Decemberbe az orvos pár napot esetleg pár hetet adott.Az ápolásunknak köszönhetően február 6-áig bírta...

Az utolsó pár napban , mindenhol aludt, ahol az elmúlt hosszú évek során szeretett elnyújtózni.Február második, vagy harmadik  napjában jött egy nagy hidegfront, tört zúzott a szél rendesen..én előtte való nap kifeküdtem rosszul voltam...Évek óta nem volt a napaliba ahol lefeküdtem...odajött felágaskodott, felugrani nem  volt ereje, Apa tette fel hozzám,karomba feküdt, úgy aludtunk annyira dorombolt,... Tudtuk, készülődik... és köszön el ... Ez péntek volt... Szombaton már nem fogadta el a kaját se, már jó ideje csak a kezemből evett...Vasárnap már csak enni akart, de nem tudott, kóválygott utánunk, sokszor eldőlt mint egy zsák, lábra segítettük, és jött utánunk...és az ölembe akart feküdni, vagy apa mellett, vagy rajta...Mindegy csak mellettünk , nem tudott már felugrani...úgy vettük fel....vasárnap este meg kellett hozni a fájó döntést... Nagyon nehéz döntés...Hétfő állatorvos, mert szenved már...Hétfőn reggel, 6án februárban, még egyszer körbe járta a lakást... mindenhol feküdt kicsit... de nem találta meg már a helyét...Még egyszer utoljára felvettem az ölembe... és csak dorombolt...Kocsiba is az ölembe... Elkísértük az utolsó útjára... ott voltunk mellette, míg át ment a szivárvány hídon...

Eddig nem tudtam irni róla... próbáltam... eltelt újabb hónap az 5......bögve írok... nagyon hiányzik...

Mindig azt mondtam másoknak, hogy könnyebb legyen a hiányt elviselni, egy másik kutyus, vagy cica kell...Én ezt nem tudtam magamnak bevállalni...Még egy ilyen szófogadó, aranyos kicsi cica nincs a világon.. ha neki menni kellett, másik nem kell...

Alexel...és a blog fényképe ... Cica Macival...

hasamon szeretett aludni...

ez volt a kedvenc helye,ősztől tavaszig 

Élt 17 és fél évet...

Juniusból kimaradt...

 Olyan hamar elrepült ez a hónap is, hogy csak kapkodom a fejem... mikor? miért? hova rohan? é..és már fél év el is telt...Nem tudom másnak is ilyen gyorsan peregnek -e a napok, vagy csak nekem tűnik annak...

Júniusban is volt bőven csapadék, szél... hűvös, mondhatni hideg is..és meleg is...Az eső mindent is szétvert... kell.... de nem ennyi és egyszerre...Ha válaszolnom kéne mivel töltöttem az elmúlt hónapot... sok mindent nem tudnék felsorolni... Vagy inkább csak azt mondanám nagyon sok munkával, többet mint mielőtt nyugdíjas lettem,... ami nem tesz jót nekem...és ápoltuk Alexet...

Sok fotó kimaradt..és azért kezdtem az "időjárással a posztot" mert eleven él bennem az utolsó vihar...és most nem az én bajom vagy károm a lényeg...Mögöttünk lévő határ... a vihar előtt sétáltunk arra, és nézegettük, hogy milyen szép aranysárga a búza, már próba vágást is csináltak, gondolom megnézték, milyen minősége van a búzaszemeknek...Akkor sajnos nem csináltam képeket, vihar után mentünk újra arra...nem tudom a gazda mit gondolt...oda minden...A gabonakörök nem csináltak ennyi kárt... A fotók nem adják úgy vissza , mert nagy területről van szó...Pár nap múlva arattak... szegényeket annyira sajnálom... A sok pénz, munka a semmiért...

Anikó jutott eszembe... Nálunk is van egy gólya fészek,tőlünk messze, viszont az telkünkön mind átrepültek...olyan jó volt látni,olyan kecsesen szálltak...

mint írtam a rozsdafarkúak kirepültek, de itt maradtak...

ma  a kert alsó részén fűnyíroztunk és tettük rendbe a telket...a rigó meg sétált apa mögött, meg mellettem is volt, csak későn vettem észre... Nem félnek...most vettük észre, megint eszik a paradicsom virágját...abból már nem lesz termés...

Ma kimaradnak a virágok is... majd hozok párat...

köszönöm , aki velem  tartott..