"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2013. január 27., vasárnap

Csak úgy...

Gondolkodtam vaj milyen címet  is adjak  a posztomnak...... Szeretetről, hűségről, imádatról  is írhatnék... Igaz családtagnak számít, de kint van....  Hiányzunk, benéz, ... Apa kimegy, nyakába kapaszkodik , és néz rám mit is szólók, és a tekintetéből mindig azt olvasom ki, látod megengedte, hogy felugorjak..... Én ugyanis nem engedem meg.... Ma sikerült jó megkarmolnia Apa  orrát a nagy imádattól....
  Azt hiszem regét, mesét, regényeket, történeteket lehetne róluk írni, mondani .... Imádnak bennünket...és nem véletlen mondjuk milyen hűséges  társ a KUTYA....






Bejegyezte: dátum:
Címkék:

9 megjegyzés:

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)