Mint már megszoktuk mindig fogadkozunk... Pl::::
Nem dohányzom, nem iszom, már üdítőt sem,....nem kártyázom, nem bántom a .. nem tudom kit...... jó leszek....
Megeszem a spenótot...is....és sorolhatnám még.. Már jó ideje így is van... Gondolkodtam mi lenne a fogadalmam... már annyira leredukáltam....már nincs amit összehúzzak.. Bár,OTT fönt találnak még amivel szoríthatnak rajtunk.... most semmi normális dolog, ép gondolat nem jut eszembe...
Helyesebben jut eszembe, de az meg nem szalon képes.... Olvasom Fodorkánál.... a mentősök nem vittek el egy beteget, akinek nem sok volt vissza... Én "megértem" őket is, de............... a hozzátartozó kétségbeesése sem lágyította meg őket?... Valahogy az egész mindent nem értem...Próbálom hülyének tetetni magam... pedig ordítani és sírni volna kedvem...és eszembe jut, hogy hasonló cipőbe voltunk.......és mit élhetet át a hozzátartozó ...is...Na tovább nem is folytatom...
Szilveszter...Sajnáltam a sok cicát, kutyát... a miénk is, ha lehetett volna a föld alá is be bújt volna félelmébe.. Még most is retteg, ha kimegy...Ha nagyon végig gondolom itt is lehetnék szőrszálhasogató... de nem teszem.... Van mire ünnepelni? Én csak azt mondom, és így is gondolom és kívánom Mindenkinek jobbat, szebbet, mint a múlt év volt.....Elég, ha elolvasol egy újságot , végig olvasod, és rájössz.... mit sem változott semmi..összeszorul a szívem, lelkem....
Nos.........most úgy tűnik, nagyon bánatosra sikeredett az első beírásom... de hát ez van. és persze mindenki bánatát ,baját egy ember sem veheti a vállára...
"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila
Kaszás Attila
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Igazad van kedves Vera!
VálaszTörlésMostanság már az is elég, ha kihúzzuk magunkat, veszünk egy jó nagy levegőt a friss hajnaliból és folytatjuk tovább, és nem gondolkodunk.
Idén kevesebb lesz a gáz 10 %-al mert megígérték, de hogy az élelmiszerek ára, meg a többi hozzá kapcsolódó dolog mennyivel fog növekedni azt még csak sejtjük. Nem baj, jövőre majd talán azt is megígérik, hogy 10 évvel fiatalabb lesz mindenki, s talán lesz is aki elhiszi.
Neked is szebbet, boldogabbat kedves Vera!
fel a fejjel. talán néha tényleg úgy érezzük nincs tovább, nincs lendület és életkedv se, de még ép kezünk lábunk mi úgyis megyünk tovább:)
VálaszTörlésMegfogadtam hogy az idén nem fogadok meg semmit....
VálaszTörléshát ez tényleg szomorú. de talán azóta kicsit megvigasztalódtál. gondolj arra, hogy mennyi mindent átéltünk - gondolom, te is - és mégis megvagyunk, próbáljuk úgy élni az életünket, hogy a körülményekhez képest a legtöbbet, a legjobbat kihozzuk belőle. boldogabb új évet!
VálaszTörlésKöszönöm....és örülök hogy ha kényesebb kérdés merül fel, akkor is van hozzászóló...Igaz sokkal kevesebb.. Persze megértem...mert én is másnál szomorkodom, vagy mérges vagyok,ugyan véleményem is van, de ritkán kommentelek...
VálaszTörlésÉn már nem fogadkozom....
Legyen szép derűs napotok!!