VERA:gondolataim /kézimunkáról és egyebekről/: Levélkaktusz...

"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/

„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/

Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2016. május 18., szerda

Levélkaktusz...

Nem szoktam külön írni csak egy virágról..Most mégis, mert ilyen szépségesen mesés... és még nem tudom hány jelzővel illethetném..Már a tél végén megjelentek a bimbók,de akkor nem gondoltam, hogy ilyen sok lesz rajta, és mire igazából kikerülne a fóliasátorból el is nyílik...Tavaly kitettem, másnapra a zöme virág lepotyogott, a másik felét meg a nagy eső meg a szél leverte...A többi virág közt készültek a képek, mert forgatni sem lehet , mert az is virágvesztéssel jár...Idén csak nekünk mutatja meg magát, mert a fóliába csak mi járunk...Ráadásul helyszüke miatt, jól össze is kötöttük, hogy minél kisebb helyet foglaljon... de őt ez sem érdekelte...