Rókica...

Régi vágyam teljesült,hogy jó színt és jó fonalat is találtam a róka meghorgolására...Voltak kételyeim, , voltak részletek amiket nem értettem , elsőre, talán az volt az ok, hogy csak eddig számozás után horgoltam, miután nem értek semmi nyelvet, és csak a horgolni való számok segítettek,hogy mit horgoljak...De mire a horgolás végére értem, már minden világos és érthető volt, már csak a szemek voltak vissza, amit sikerült is megoldani...Inkább az összeállítás, a kezek, lábak  beállítása okozott némi feszültséget, lévén hogy csak két kezem van, mindig elcsúszott, sokszor bontottam, végül begombostűztem... Ezek a nem szeretem munkák...és ha nem sikerül az illesztés és a varrás. megette az  egészet a manó...és nem lesz szép...akkor meg hiába a  sok munka...Végül megoldódott minden probléma...és elkészült... az én gyönyörűséges rókám...Fiam imádta a Vukot,és én is, talán azért szerettem volna annyira elkészíteni..Ez olyan mint a hímzés,meglátom és dobban a szív, és szerelem jön első látásra..és kell.... varrni,kötni, vagy horgolni... vagy akármi...CSAK szerelem legyen...és idő...
Nem is tudom melyik fotót mutassam, olyan sok  készült...nem tudtam választani, ugy hogy egy jó nagy csokor róka szeretettel...

        kb 18 centi fül nélkül...

segítségem, fotózáskor... mindenhol ott kell lennie...

darabokba még...

fonal címkéje...