"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

2019. október 11., péntek

Madarak...

A hideg beköszöntével , a madarak is megjelentek...Jó...jó.. volt vagy inkább vannak itt madarak, a legtöbb veréb. Tele volt az etető, de mindig csak ép egy, vagy kettő madarat sikerült lencse végre kapni...Nagyon sajnálom, ,óvatosak, csak ablakból lehet őket fotózni..Egyszerűen imádom őket...ahogy jönnek, már a hangjukat is megismerem, és tudom már itt vannak a fába... szeretem nézni ahogy az etetőt ellepik, kiveszik a kiszemelt magot, arrébb ülnek és esznek, majd újra rászállnak a kitett magokra...Sikerült aratás után, egy két elhagyott napraforgó tányér maradékot összeszedni nekik...Sajnos még rossz dió sem lett, amit a madarak legalább elcsipegethettek volna, csak dió levél van... Fertőzött az egész környék dió ügyben... 
Nagy ricsajjal már átrepültek a kerten, az őszapók is... tehát már a környéken tanyáznak, és talán az etetőt is újra felfedezik...Hiányolom az egy picike vörösbegyünket... rég láttam...

Szinte fel sem tűnt, hogy egy hét eltelt... mióta feltettem a hangya horgolmányomat...ÁÁÁÁÁÁÁ... valamikor ilyet el sem tudtam volna képzelni, hogy egy hétig nem történik semmi a blogom körül...Azt hiszem engem is sodor magával az idő...és mint a többieknél is látom, nem lett fontos a blog...egyre távolodom én is...Hogy szalad az idő...


 barát cinege...




 azt hiszem, meggyvágó...



Szép napotkívánok, aki még erre téved!

7 megjegyzés:

  1. Az az, meggyvágó. Még hamar rájár az etetőre, az mindig csak később érkezik. Már nálunk is jönnek a cinegék, tettem ki nekik én is ennivalót, pedig később szoktam elkezdeni az etetésüket, míg jó idő van, találnak maguknak bőven kaját.

    VálaszTörlés
  2. A napraforgót itt labon megettek. A verebek itt pokolla teszik az etetest. Azert csak irogassal, amikor raersz.

    VálaszTörlés
  3. De aranyosak! A lármájuk dal. Vagy nem, ennyi madarunk még soha nem volt.

    VálaszTörlés
  4. Csak el ne távolodj teljesen. Én mindig nagy örömmel nézegetem a képeidet, lelket simogatóak, a munkáidban is mindig gyönyörködöm. Ihletet is ad, elmentem, hogy majd később megcsinálom, gyűlnek, egyszer majd idő is jut rá.

    VálaszTörlés
  5. Remélem még sok szép madár meglátogat bennünket, csak az a gond , hogy rengeteg a veréb...és most nem 10- vagy 20 verébről beszélek..és nincs az a kaja ami megmaradna tőlük... képtelenség a többit etetni, ráadásul itt tanyáznak mindig, nem kis szemetet, piszkot csinálva.A riccsajról meg nem is szólva...Aranyosak, de ez már túl sok...
    Igyekszem... igérem..., de sokszor valami húz vissza, rám telepszik...és ilyenkor képtelen vagyok cselekedni, erősebb, és visszafog.
    Köszönöm lányok hogy itt vagytok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. kedves Orsi bővebben kifejtenéd, mit jelentenek a jelek??köszönöm..

      Törlés