Már nem az első fészekalját hozzák ide...A szülők amúgy is sokat vannak itt, de minden alkalommal itt etetik, itatják, tanitják repülni a pici gerléket...Szóval az egész életük itt folyik elöttünk..Amúgy aranyosak ... meg minden... de rengeteg piszok marad utánuk, meg a többi madár után, ,rengeteg toll, amit ahogy kinyílik az ajtó, rögtön a lakásba van ráadásul...
"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila
Kaszás Attila
2021. szeptember 13., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Imádom őket! Nálam újra költésbe kezdtek, meglepődtem rajta, hiszen jön a hűvösebb idő.
VálaszTörléscsipike igazából Rád gondoltam , amikor a fotókat készítettem, mert tudom szereted őket...Hozzáteszem, ha kinyújtottam volna a kezem, elérem őket, tőlünk egy másfél méterre ücsörögnek, tollászkodnak élik a kis életüket, gyereknevelésüket... De már túl sokan vannak...
Törlés