Legalább annyira szeretjük, mint Alexet, de mivel ő nem mindig van a nyomunkban, igy lényegesen kevesebb fotó készül róla...Nem beszélve, róla, hogy majd az egész napot már alvással tölti, mindig elvonul, de ha kell valami megjelenik dorombol, hízeleg...Mostanság a varrószobámat tulajdonitotta ki magának, elöször a radiátor előtt fészkelt be, majd a varróasztalon talált magának a tűk között alvóhelyet, majd a varrószékem lett a pihenőhelye...Teljesen jól elvan, ha bemegyek a szobába már szól is... nagyon érdekes hangol jelez...Szereti a csendet, ha vendég jön, de akár a gyererek is, addig elő sem jön, mig újra magunk nem vagyunk.. Nos a napokban varrtam, de nem zavarta a varrógép zaja sem...,mikor megunta magát madarakat figyelte az ablakból...A varrógép megint javításra szorult, igy aztán ketten foglalták el a széket...és azért sem ment le..kitámasztotta magát , megfordult... de azért sem...én nagyon birom mikor ilyen kitartó..Idén szeptemberben lesz 14 éves...nagyon jó nevelt cica, még sosem volt a szekrény tetején, függönyön, karácsonyfán, asztalon...Egy éves már rég elmúlt, és nem tudta hogy a kerítésen át lehet mászni, vagy ugrani... Felágaskodott ,úgy nézelödött...
ma gyönyörűen sütött a nap...
Köszönöm hogy benéztél... hátha tetszik valakinek...
"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
biztos isten vagy.
A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten." ( Aranyosfodorka)
"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila
Kaszás Attila
2019. január 29., kedd
Cicás bejegyzés...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
De cuki!
VálaszTörlésHa egyszer az az ő alvóhelye, nem is értem mit akar ott a gazda azon a széken? :D
VálaszTörlésHihi! Orsival egyet értek. Nagyon kedves cica!
VálaszTörlésSzeretem a cicceket, nekünk nincs (a család nagy része, a gyerekeket kivéve, nem szereti), csak anyukámnál. Ő sem szobacica, igazi harcos, falusi kandúr, de ha meghallja az autónk hangját, rögtön előkerül és a kapuban vár míg kiszállunk.
VálaszTörlésLátni rajta, hogy nem tini cica, nagyon komolyan néz az objektívba :-)
Én úgy látom, nálatok ő az igazi "ház ura" :-) ha még a székről sem kel fel, ha odaül valaki.Ezzel minden ki van fejezve. Viszont a 14 év nem látszik rajta....
VálaszTörlésSzeret egyedül lenni már, ha hiányzunk, képes követni és fel buktatni is remekül tud...Ha valahol aludni akar, nem lehet kizökkenteni...""Szerencsére ""fél, és így nem mászkál el, a lakásba meg nem éri baleset, nem bántja senki...
VálaszTörlésAnnyira édes! Igen, megérdemelt ő is egy külön bejegyzést!!! :-)
VálaszTörlésNálunk a szomszéd cicának amputálták a jobb lábát, de ez egy hosszabb történet, ezért is vagyok kevesebbet, segítünk rajta, ahogy tudunk, mert a gazdája brrr :-(
VálaszTörlésItt válaszolok, ha nem baj. Kimerítette az állatkínzás fogalmát az illető. A frissen műtött cicát kiengedte a városba. Azóta újra műtötték a cicát és az állatkórház panziójában van. Nagyon sok jó ember van, akik segítettek szponzorálni az orvosi költségeket. Ő már nem kapja vissza a cicát, új gazdihoz kerül!
VálaszTörlés