Már rágtam apa fülét a héten, menjünk el már valamerre kicsit, hogy szellőzön ki a fejem...Annyi minden kavarog bennem, talán a sok feszültség is oldodna...De hova.....Igy találta ki, hogy már régóta szeretné megnézni a Carolina bányatavat...Nem írom, hogy nem találtuk meg, mert ez ilyen formában nem igaz, csak le van zárva, nem lehet lemenni, bemenni.Körülötte autókáztunk és amit láttam, igazából nem tetsző dolog...Nem készítettem képek sem, mert csak a mély szegénységről tudtam volna képeket késziteni, de sok háznál a légkondi azért meg volt...és sok udvarba a rengeteg szemét...Most lehetne magyarázkodni, hogy miért is van ez igy, nem errről szól a bejegyzésem...I. Szent István akna is útba esett, az mellett mentünk el...Valamikor ifi koromba, külön napjuk volt a bányászoknak, őket ünnepelték....nekik voltak a boltok rogyásig feltöltve, ...hogy milyen munkájuk volt, az nem vitás...
Fénykorában